Több mint 80 éve írták le először, hogy az akkor „involúciós melankóliának” nevezett affektív zavarban szenvedők (nem-szuicidális) halálozása a korabeli populációs átlag csaknem hatszorosa, azon belül szív- és érrendszeri eredetű mortalitásuk nyolcszor nagyobb (1). Ezt az összefüggést a rákövetkező évtizedekben nagyszámú kontrollált vizsgálat egybehangzóan igazolta. Az adatok egyértelműen arra mutatnak, hogy mind a depressziós, mind a szorongásos zavarok fokozzák a szív-érredszeri betegségek incidenciáját, súlyosbítják azok lefolyását és rosszabb prognózissal járnak (2, 3). Egy újabb elemzés szerint a hangulatzavarok jelentik a kardiovaszkuláris zavarok harmadik legjelentősebb kockázati tényezőjét, megelőzve a diabéteszt, a hipertóniát, valamint az abdominális elhízást (4).
MCsL- 2021_3-banki-szordepi-testibetegsegek.pdf