Lactase_970x250px

Fájdalomcsillapítás fogászati beavatkozás után

  A fogászati beavatkozásokat követő fájdalmak hátterében mindig biztosra vehető gyulladásos komponens jelenléte. Igaz ez gyakorlatilag valamennyi fogfájásra, illetve minden orvosi beavatkozás utáni fájdalomra is. A kezelés első vonalbeli szerei ebből adódóan a...

bővebben

Kitörés a mélyből

A major depresszív zavar (major depressive disorder-MDD) az egyik leggyakoribb pszichiátriai betegség. Élettartam, 1 éves, és 1 hónapos hazai prevalenciája 15,1%, 7,1% és 2,6%. Az MDD kétszer olyan gyakori nőknél, mint férfiaknál. A betegek 50%-nál a betegség kezdete...

bővebben

Ivabradin vagy Ivabradin és béta-blokkoló kombinált kezelés hipotóniával járó szívelégtelenségben – szempontok háziorvosoknak

A krónikus szívelégtelenség rendkívül gyakori kórkép, a guideline szerinti kezelés ellenére is gyakran ismételt kórházi felvételhez vezet, a betegek felét a legjobb kezelés ellenére a diagnózis felállítását követő öt évben elveszítjük. Fontos ezért, hogy minden...

bővebben

Korszerű antidiabetikus terápia

Az elmúlt években jelentősen bővült a 2-es típusú diabétesz (T2DM) kezelésében választható készítmények tárháza, így szükségessé vált a korábbi szerek felülvizsgálata és a terápia modernizálása. A kezelés alapja továbbra is az életmód-terápia és a metformin, amely...

bővebben

Gyomorvédelem non-szteroid terápia során

A non-szteroid gyulladásgátlók napjainkban az egyik leggyakrabban használt gyógyszercsoport. Láz- és fájdalomcsillapító hatásuk miatt széles körben alkalmazott, többnyire vény nélkül (is) kapható készítmények. Azonban az előírásnak megfelelő használat mellett is...

bővebben

A multimodális fájdalomcsillapítás alapjai

A fájdalom az egyik leggyakoribb tünet, amellyel a páciensek az egészségügyi alapellátást felkeresik. Ugyan napjainkban a fájdalomcsillapítók egész tárháza áll az orvosok rendelkezésére, mégis sok esetben kihívást jelent a megfelelő terápia kiválasztása. Ennek oka a...

bővebben

Lipidterápia akut koronária szindrómában

Kinek, mikor, hogyan? Az atherosclerosis először általában a koszorúereket és a hasi aortát érinti, az iliacalis és carotis-elváltozások később jelennek meg. Az akut koronária szindróma (ACS), vagyis a szívizom heveny vérellátási zavarának (instabil angina,...

bővebben

Lipidcsökkentés – jelen és jövő

Hogyan változhatnak a terápiás irányelvek? A sztatinok az érelmeszesedés elleni küzdelem központi szereplői. A lipidcsökkentésen túl egyéb érvédő (pleiotrop) tulajdonságokkal is rendelkeznek: anti-inflammatorikus, antioxidáns, antitrombotikus, plakkstabilizáló,...

bővebben

Statinok helye, szerepe diabéteszben

A diabetes mellitussal rendelkező betegeknél a szív- és érrendszeri események kialakulásának kockázata kettő-négyszer magasabb a nem diabéteszes egyénekhez képest. A dyslipidaemia terápiája során alkalmazott hidroximetilglutaril-CoA reduktáz inhibitorok, vagyis a...

bővebben

Probiotikumok és betegségek: kinek, mikor javasoljuk?

A probiotikumok megfelelő mennyiségben történő fogyasztása esetén jótékony hatást gyakorolnak az egészségre, megőrzik illetve visszaállítják a bélflóra integritását, ezáltal erősítik a barrier-mechanizmusokat, hozzájárulnak az immunrendszer megfelelő működéséhez....

bővebben

Vaspótlás a gyakorlatban

Általános igazságok és speciális szempontok A WHO megállapítása szerint a világ lakosságának 30%-a vashiányos vérszegény, de az anaemia nélküli vashiány még gyakoribb. 2015 óta november 26-a minden évben a vashiány napja. Jelentősen alul diagnosztizált eltérésről van...

bővebben